100. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ, hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között.
a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól:
apja, anyja (eljött);
fűrészelt, gyalult (egész nap);
tejet, vajat, kenyeret (vásárolt); stb.
b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat, akkor az összetétel még laza, ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze:
süt-főz, sütnek-főznek, sütött-főzött, sütni-főzni, sütés-főzés;
ég-föld, eget-földet;
ide-oda, idébb-odább;
több-kevesebb, többé-kevésbé; stb.
Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is, ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként:
apraja-nagyja, apraját-nagyját,
keze-lába, kezét-lábát,
orrán-száján,
testi-lelki,
írás-olvasás,
oktató-nevelő stb.
Két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel:
kínos-fájdalmas (búcsú),
gazdasági-társadalmi (változások),
nyelvi-stilisztikai (elemzés),
kérő-esdeklő (szavakkal),
sírva-nevetve (ölelte át) stb.
Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani, stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok), nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok); stb.
c) A már teljesen összeforrott, ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk:
rúgkapál, rúgkapálnak, rúgkapáló;
búbánat, búbánata, búbánatos;
árvíz, árvíztől;
hadsereg, hadseregben, hadseregek;
hányaveti, hányavetiek; stb.
101. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól.
a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van, amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal.
Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz:
édes-bús,
sík-domború (lencse),
rabló-pandúr,
szoba-konyha,
sakk-matt;
piros-fehér-zöld; stb.
A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk:
édes-búsan,
sík-domborúra (csiszolt),
rabló-pandúrt (játszottak),
szoba-konyhás (lakás),
sakk-mattot (mondott);
piros-fehér-zöldet, piros-fehér-zöldre; stb.
b) Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható.
Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos:
hírnév: hírneve, de: híre-neve; hírneves, de híres-neves; stb
A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is:
(a határban) szántó-vető (emberek), de: a szántóvetők (= földművesek);
(a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek), de: a csúszómászók (= hüllők); stb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése