Sokszor keveredés van e két szóalak használatában. Kérdés, milyen különbség van a jelentések között, melyiket milyen esetekben kell használni.
(Hasonló helyzet áll elő például az ehelyett/ e helyett szavakkal kapcsolatban is.)
Egy helyütt egyszerű és egyértelmű magyarázatot adnak erre, amely így hangzik:
Különírjuk, ha az a vagy e egy (alanyra mutató) mutatószó.
- Nem találta a cipőjét, ezért a nélkül ment ki a lépcsőházba.
- A nélkül a toll nélkül nem szívesen kezdett neki az írásnak, mert az volt a kabalája.
- E helyett a füzet helyett legközelebb egy másikat adok majd neked.
Egybeírjuk, ha határozószó,
vagyis ha az a vagy e nem értelmezhető
mutatószóként, legfeljebb a másik tagmondat teljes egészére (azaz
állítmányára) mutató mutatószóként (de ez már nyakatekert értelmezés).
Ilyenkor hogy szokta követni a szót.
- Anélkül vette el, hogy megkérdezte volna.
- Ahelyett, hogy dühösen elrohantál, meg is beszélhettük volna a dolgokat.
