E két kifejezés használata kapcsán sok a bizonytalankodás, ezért hasznosnak tartottam a szakember válaszának utánanézni a témában az e-nyelv.hu oldalán. A kiadott találatok közül hármat tartok szükségesnek itt közzétenni, mintegy összegzésképpen, amelyekből világossá válhat a két különböző jelentés, és a szakértők válaszaiból kapunk támpontot a helyes használathoz is.
Első menet
KÉRDÉS
Nem csak és nemcsak – mikor írjuk egybe, illetve mikor külön?
VÁLASZ
Az Akadémiai Kiadónál megjelent Magyar helyesírási szótár azt írja a “nem” szóbokrában: “nemcsak” (kötőszó), … “nem csak” (= nem csupán). Ugyanígy adja meg a szabályzat végén lévő szótár is.
Ha tehát kötőszóként áll, akkor az egybeírt alakot javasolja, ha pedig szó szerinti értelmében rámutat, hogy nem kizárólag valamiről, valakiről esik szó, akkor a különírtat.
Az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás c. kötet ezt így pontosítja (126. o.):
A legnagyobb bizonytalanság a “nemcsak” — “nem csak” használatában tapasztalható. Amennyiben a teljes kötőszói formát használjuk, mindig egybeírandó: “nemcsak Géza, hanem Gizi is”. Ha azonban önmagában áll, annak ellenére, hogy kiegészíthető a teljes kötőszói formával, a különírás a szabályos: “nem csak haladóknak” (ti. hanem kezdőknek is).
Második menet
KÉRDÉS
Örök problémát okoz nekem a “nem csak” / “nemcsak” használata. Elvileg a “nemcsak” kötőszó, a “nem csak” pedig “nem csupán”.
De számomra nem egyértelmű a különbség. Íme egy példa:
Nem csak kékben és zöldben van. Pirosban is van.
Nemcsak kékben és zöldben van, hanem pirosban is.
A kérdésem tehát az, hogy ha a mondatban nem szerepel a “hanem”, de a következő mondat “hanem” kötőszóval összekapcsolható lenne vele, akkor melyik a helyes: “nem csak” vagy “nemcsak”?
VÁLASZ
A “nem csak” nem csupán értelemben különírandó. Tehát akkor is, ha nincs kitéve a “hanem” kötőszó.
Ha viszont szerepel(het) az “is” kötőszó is ugyanabban a mondatban vagy akár a következőben, akkor egybeírandó: nemcsak …. hanem ….is. Az előző írásmóddal ellentétes kötőszó, az utóbbi esetében ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos.
Harmadik menet
KÉRDÉS
Szeretnék visszatérni a “nem csak” / “nemcsak” problémájára, mert számomra mindkettő azt jelenti, hogy “nem csupán”. Hogy kell írni pl. azt, hogy “ő nem+csak a gyönge embert látja bennem”? Vajon attól függ, áll-e mögötte “hanem”? Vagy azt, hogy “ő nem+csak egy egyszerű ember”?
VÁLASZ
A “nemcsak” szót akkor írjuk egybe, ha a teljes kötőszói formát használjuk, vagyis a “nemcsak” után megjelenik a “hanem… is”, illetve a “de… is”. Például: Ő nemcsak a gyönge embert látja bennem, hanem az erőset is.
Ha azonban önmagában áll a “nem csak”, mindig különírjuk (akkor is, ha kiegészíthető a teljes kötőszói formával). Például: Ő nem csak a gyönge embert látja bennem.
L. Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás, Osiris, 2005, 126.
Egy visszajelzés és egyben példamondat is:
"Remélem, NEMCSAK nekem, DE másnak IS segít a cikk. Azaz NEM CSAK számomra hasznos."
Köszönjük, Timi!
Kiegészítés
Az Ortográf Cirkusz szerzője, DonB a maga számára megfogalmazott szabályt teszi közzé ebben a bejegyzésében (a teljes cikk a linkre kattintva olvasható), amelyből itt a konklúziót ragadom ki olvasóim számára, ez pedig így szól:
"Végül elárulom, milyen „szabált” dolgoztam ki magamnak a nem + csak problémájára, használják önök is egészséggel: Ha a nemcsak-os mondatban jön még egy ..., hanem ... is vagy egy ..., de ... is, akkor írják a nemcsak-ot egybe. Minden más esetben nyugodtan dobjanak föl egy kétforintost. Nagy baj nem lehet belőle."
További találatok (magyarázatok) a Google keresőjéből...
