A legfontosabb szabályok gyűjteménye 1.
• Forma
Válasszuk ki írásunk formáját, és tartsuk magunkat hozzá!
A hatékony írás az író gondolatait követi, de nem biztos, hogy ugyanabban a sorrendben. Ezért az írást tudatos tervezésnek kell megelőznie: tudnunk kell, hová szeretnénk kilyukadni, ám ennek módját bátran bízzuk a tehetségünkre. Ragaszkodjuk a saját magunk által felállított vázhoz, amelyre kreativitásunkkal, az ihlet segítségével helyezzük fel a lényegi részeket. De vigyázzunk! a „túlsúly” is kerülendő! Mindenkor törekedjük a Mondjunk kevesebbel többet elvének betartására!
• Bekezdés
Egy bekezdés bármilyen hosszú lehet, ha belső egysége megvan. Egy-egy téma altémákra oszlik. Az altémákat mind külön bekezdésben tárgyaljuk, az olvasó megértését elősegítendő. A fő szempont az, hogy minden bekezdés eleje új lépést jelent a megkezdett téma kifejtésében.
Párbeszédben egyetlen szó is önálló bekezdésnek tekinthető, és a beszélő személyének változásakor új bekezdés kezdődik.
A bekezdést olyan mondattal kezdjük, ami utal a témára, vagy segíti a váltást. A bekezdés gyakran egy kijelentéssel kezdődik, ami a későbbi mondatok összetartását szolgálja.
A bekezdések tagolásához logikus gondolkodásra és jó érzékre van szükség: a kulcsszó a rend és a mértékletesség.
Buktatók:
- a hatalmas szövegrészek elrettenthetik az olvasót, ezért a hosszú bekezdéseket még vizuális segítségként (a logikai szempontok figyelmen kívül hagyásával) kisebb részekre bonthatjuk
- a túl rövid bekezdések gyors egymásutánja is zavaró lehet az olvasó számára.
• Az állítások pozitív alakban szerepeljenek – ez a technika adja meg az írásunk súlyát
A bizonytalankodó, jellegtelen megfogalmazástól minden esetben óvakodjunk! A nem szó használata veszélyes lehet, mert homályossá teheti a megfogalmazást. Ezt a szót igyekezzünk tagadáshoz és szembeállításhoz használni.
- Nem volt éhes. (helyett:) Elment az étvágya.
- Nem gondolta, hogy időben oda fog érni. (helyett:) Késni fogok – gondolta.
Praktikus megfontolásból néha a negatívumokat is ajánlatos pozitív alakba tenni, mivel az olvasó azt szereti tudni, mi van (és nem azt, mi nincs).
- Nem bátor – bátortalan; nem fontos – jelentéktelen; nem emlékszik – elfelejtette
A szembeállított pozitív és negatív állítás erőteljes szerkezetet alkot: Ne kérdezd, mit gondolnak rólad – inkább azt gondold át, te mit gondolsz róluk.
A „nem” kivételével az összes többi tagadószó erős hatású: Sosem gondoltam volna, hogy ilyen szép, amíg rám nem mosolygott.
• Valósághű, pontos fogalmazás
Általános helyett specifikus, homályos helyett pontos, elvont helyett konkrét.
Az olvasó figyelmét a leginkább a pontos és konkrét fogalmazással tudjuk megragadni: az írásunk akkor hatékony, ha a valóban fontos részletekre koncentrál. Nem szükséges minden részletet megadni – részben, mert az olvasó fantáziájának is teret kell engednünk –, ha csak a legfontosabb részleteket pontos és érzékletes formában tárjuk az olvasók elé, úgy könnyen bele tudja képzelni magát a környezetbe vagy helyzetbe.
• Húzzuk ki a felesleges szavakat
A gépben sincsenek felesleges alkatrészek, a rajzokon felesleges vonalak…
Az erőteljes írás tömör: mondatainkban ne legyenek felesleges szavak, a bekezdésekben felesleges mondatok. Ez nem azt jelenti, hogy csak rövid mondatokat használhatunk, vagy a témát csak körvonalaiban, részletezés nélkül vázoljuk fel. A lényeg az, hogy minden szónak legyen meg a helye.
Néhány példa a kerülendő kifejezésekre: (lásd még bővebben a Stílushibák és nyelvhelyességi hibák címszó alatt)
Töltelékszavak:
valamiféle,
olyasmi,
egyfajta;
Terpeszkedő kifejezések:
annak a kérdése, hogy;
adományozási célra (adománynak);
nem fér hozzá kétség, hogy (kétségtelen);
olyan ember, aki (olyan, vagy ő);
annak köszönhetően (mert);
nem voltam tudatában a ténynek (nem tudtam)
Ez utóbbiak kivédése maga után vonja a felesleges utaló- és kötőszóhasználat elkerülését is.
• Kerüljük a halmozódó laza mondatokat
A túl tömör és ismétlődő formátumú mondatok (például két hasonló mondatrészekből álló mondatban a mondatrészek sorrendje is megegyezik) unalmassá tehetik a stílust. Egy-egy laza mondat oldhat a szöveg hivatalosságán, írásunknak könnyed, spontán stílust kölcsönözve.
Laza mondatnak azt tekintjük, ami legalább két tagmondatból áll, és a másodikat egy kötőszó vagy vonatkozói névmás köti az elsőhöz.
Ha azonban ezekből túl sok van, könnyen áteshetünk a ló másik oldalára, és a stílusunk ismét csorbát szenvedhet.
És és de, hogy illetve aki, amely, ami, amíg, amikor, ahogy stb. kötő- és utalószavaktól hemzsegő mondatainkat ritkítanunk kell, néhányat át kell fogalmaznunk, mert a stílusunk ezektől elveszíti gördülékenységét, dadogóssá válik. Ilyenkor használhatunk egyszerű mondatokat, tagolhatunk pontosvesszővel, vagy értelemszerűen összeolvaszthatjuk őket.
• Az összetartozó szavak maradjanak együtt
A szavak mondatban elfoglalt helyzete mutatja a kapcsolatukat. A helytelenül megválasztott szórend zavarhoz és kétértelműséghez vezet. Ügyelnünk kell arra, hogy a mondat alanyát és állítmányát ne válasszuk külön egy tagmondat beszúrásával, mert ez vonatkozhat akár az előző tagmondat alanyára is, és a szöveget zavarossá teheti.
• Főnevek és igék…
Használj minél több főnevet és igét határozószók és jelzők helyett. Olyan határozószó nem létezik, amelyik egy rossz vagy gyenge főnevet kihúzna a kutyaszorítóból. Ez persze nem azt jelenti, hogy mellőzd teljesen a határozószókat és jelzőket; azok is a beszéd részét képezik. Általánosságban elmondható viszont, hogy a főnevek és igék azok, nem pedig a határozószók, amelyek feszességet és színt kölcsönöznek az írásnak.
• Ellenőrzés és újraírás
Az írás egyik legfontosabb része az ellenőrzés. A készülő munka egyes részeit előzetesen megírt fejezeteit kis idő elteltével olvassuk át újra, így súlyos hibákat fedezhetünk fel mind tartalmi, mind formai szempontból, illetve a stílust is folyamatosan tökéletesíthetjük. Esetleg logikai bakikat vehetünk észre, vagy jobbnak látjuk bizonyos részek (szavak, mondatok, bekezdések, fejezetek) sorrendjének megváltoztatását. Ne tekintsük ezt kudarcnak, inkább érdekes kihívásnak, kreativitásunk tökéletesítésének! Kísérletezzünk bátran, s válasszuk a felötlő újabb lehetőségek közül a leginkább a helyzethez illőt!
Óvakodjunk a dagályosságtól! A túlcicomázott szöveg fárasztó és unalmas, néha émelyítő. Erős kritikai érzékre van szükségünk a saját szövegünk meghúzásához, gyakran nehezen kikínlódott mondatok teljes kitörléséhez. Mégsem kell ezeket sajnálnunk! Itt is érvényes az örök alapelv: Mondjunk többet kevesebbel.
• Kerüljük a minősítő jelzőket
Az úgynevezett jelzővámpírok élettelenné, szürkévé tehetik írásunkat. Óvakodjunk ezektől!
Nagyon
rendkívül
meglehetősen
teljesen
egészen
jócskán
tűrhetően
kissé, kicsit
enyhén
némileg
valamennyire
valamelyest
többé-kevésbé stb.
• Ne magyarázkodjunk
Ritkán jó, ha mindent elmondunk. A határozószók tömegével elárasztott írásokban, előfordul, hogy még mindenhová magyarázatokat is beszúrnak, így a szöveg elveszíti könnyedségét, nehézkessé válik.
• Párbeszédek
Minden esetben közöljük az olvasóval, ki beszél éppen. A narrációt nélkülöző dialógusokban követhetetlenné válik, melyik szereplőt halljuk éppen, így az olvasó eltéved, és kénytelen visszaugrani az elejére, hogy kiigazodjon.
Figyelnünk kell azonban arra, hogy a beszúrások ne zavarják meg a szöveg egységét: olyan helyekre kell ezeket beszúrni, ahol amúgy is szünet következne a párbeszédben, tehát ahol a beszélő levegőt venne. Valójában egy ilyen egyszerűnek tűnő dologban sem könnyű megtalálni az egészséges egyensúlyt. Könnyíthetünk a helyzetünkön, ha hangosan felolvassuk a mondatokat (ez egyébként a párbeszéd élethűvé formálásában is segíthet).
• Fogalmazzunk világosan
A homályos fogalmazásnak lehet célja: a sejtetések, elhallgatások sejtelmessé tehetik a szöveget, így fokozva az olvasó kíváncsiságát, aki előre gondolkodik, és különböző verziókat tesz fel magában a cselekmény további alakulását illetően. Ebben is törekedni kell azonban az érthetőségre, ezt az eszközt tehát akkor alkalmazzuk, ha már van gyakorlatunk a világos fogalmazásban, vagyis stílusunk jól érthető, a gondolataink követhetőek: legyünk tehát érthetően sejtelmesek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése