ezen belül a helyesírás és a stílus vizsgálata.
Stílushibák (inadekvát stílus)
Szűkszavúság:
Ha a szövegalkotáskor szűkszavúan fogalmazunk, azaz lényeges nyelvi elemet: szót, kifejezést hagyunk ki, akkor a szöveg homályossá, értelmetlenné válik.
Bőbeszédűség:
A szószaporításban, szófölöslegben nyilvánul meg, ilyenkor a szükségesnél több szó indokolatlanul is megnyújtja a közlést, többletinformáció nélkül.
· szószaporítás (gyorsan rohant)
· terpeszkedő kifejezések (ellenőrzést folytat=ellenőriz)
· szófölösleg (a szavak szükségtelen ismétlése)
· rokon értelmű szavak felesleges halmozása
Dagályosság (szóvirágok):
Indokolatlan bonyolultság, felesleges hozzátoldás körülményes megfogalmazást eredményez.
Szótévesztés:
A leggyakoribb stílushiba, amely abból ered, ha nem ismerjük egy adott szó pontos jelentését, ezért nem megfelelően használjuk (pl: fáradság – fáradtság, hangnem – hangsúly stb. felcserélése)
Közhelyes kifejezésmód:
A közhelyek olyan tipikusnak vélt beszédhelyzetben elhangzó megnyilatkozások, amelyek nem egyéni megnyilatkozások, hanem bárki szájából elhangozhatnának.Közismertek, újat nem mondanak, ezért hírértékük alacsony. Minél inkább egyéniség valaki, annál kevesebb közhelyet használ.
Divatos szavak:
Bizonyos szavak, amelyeket feltűnően sokszor használunk megszokásból, lustaságból, szókincsszegénységből, töltelékszavakká válnak: megkopnak, elveszítik stílusértéküket. A nyelvi igényesség jegyében ajánlott ezeket különböző szövegösszefüggésekben a választékosan árnyalt változattal helyettesíteni.
Például a "cikis" szó helyett használhatjuk az alábbi kifejezéseket:
„lélegzetelállító, lenyűgöző, érdekfeszítő, izgalmas, érdekes, meglepő, furcsa, fura, szokatlan, különös, különleges, sajátos, rendhagyó, rendkívüli, bizarr, vicces, fránya, fonák, visszás, felemás, rendellenes, szabálytalan, unalmas, szokványos, banális, közömbös, érdektelen, mellékes,kétséges, nyugtalanító, nyomasztó, ellenszenves, bajos, bántó, visszataszító, kellemetlen, kényes, kínos, szorongatott vagy szorult (helyzet).”
Stílustörés:
Szövegtípusba, szövegkörnyezetbe nem illő, más nyelvváltozatban, stílusváltozatban használatos szavak kirínak a szövegből.
Logikai képtelenség: A logikai „bukfencek” az átgondolatlan, kapkodó fogalmazás következményei.
Nyelvhelyességi hibák
Összegyűjtöttük azokat a hibatípusokat, amelyek leggyakrabban fordultak elő a munkánk során. Mivel ezekkel találkoztunk a legtöbb alkalommal, általánosnak is mondhatók.
(Az itt felsorolt hibatípusok valójában ötvözik a nyelvtani és a stilisztikai hibalehetőségeket is, ezek között ugyanis nem minden esetben húzható meg az éles határ.)
1. rokonértelmű szavak hiánya
2. szóismétlés, kötőszóismétlés
3. kötő- és utalószavak felesleges használata (pl.: hogy, azt, aki, ami stb.)
4. felesleges névmások, határozószók (pl.: ez, itt, ebben)
5. szószaporítás (pl.: csak, csupán)
6. szóhiány
7. ragok helytelen használata (pl.: -ba, -ban)
8. névutó használata rag helyett (pl: felé)
9. névelő elhagyása (pl.: Fürdés tilos)
10. Felesleges névelő
11. Képzavar (pl.: szóláskeverés – attól lóg)
12. Terjengősség, terpeszkedés (pl.: utasítást eszközölt ki)
13. igekötőhibák (pl.: átbeszélik, kidöntött a fáradtság)
14. Idegen szavak
15. Igeneves szerkezet helytelen használata (pl.: meg lett mondva)
16. Szótévesztés (pl.: fáradság - fáradtság stb.)
17. Igeidők keverése
A témáról bővebben/részletesebben lásd még a Nyelvhelyesség vagy nyelvhelytelenség
illetve a Nyelvművelési elvek, gyakori hibák c. bejegyzéseket
