A rövidítések

277. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.

a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot:
ált. (= általános),
cm (= centiméter),
gk. (= gépkocsi),
pság. (= parancsnokság),
rkp. (= rakpart); Szfv. (= Székesfehérvár); stb.

A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat:
a. m. (= annyi mint),
i. sz. ( időszámításunk szerint),
s. k. (= saját kezével),
B. ú. é. k. (= Boldog új évet kíván),
N. Y. (= New York) stb.

Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem:
stb. (= s a többi),
vö. (= vesd össze!),
NB. (= nota bene!) stb.

b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk:
c. (= című),
m. (= magyar),
kb. (= körülbelül),
mfszt. (= magasföldszint),
m. v. (= mint vendég),
r. k. (= római katolikus);
D. (= Debrecen),
Mo. (= Magyarország) stb.

Sok rövidítés azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját:
Ft (= forint),
ÉNy (= északnyugat),
HTSz. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb.

A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint, hogy a jel közszóból vagy személynévből származik:
m (= méter),
km (= kilométer);
N (= newton),
K (= kelvin); stb.

Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét:
O (= oxigén),
Na (= nátrium) stb.

Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül, első betűje természetesen nagyra cserélődik:
Csüt. délben érkezünk.
Kb. húszan leszünk. Stb.

Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni:
A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft;
ALAPTERÜLET: 100 m²; stb.

278. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni:
a. (= alatt. alsó),
dec. (= december),
é. n. (= év nélkül),
Salg. (= Salgótarján) tb. (Vö. 282.)

Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva)

a pénzfajták rövidítését:
f (= fillér),
Rbl (= rubel);

az égtájak rövidítését:
D (= dél), ÉK (= északkelet);

a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország), NL (= Hollandia);

az országnevek kódjait: HU (= Magyarország), CS (= Csehszlovákia);

a vegyjeleket: S (= kén), Cl (= klór);

a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás), v (= sebesség);

a mértékegységek jelét: g (= gramm), hl (= hektoliter), MW (= megawatt);

a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus), sin (= szinusz); stb. (Vö. 279., 282.)

Egyébként ponttal írt rövidítések (nm., rég., ol. stb.) mellől is elhagyható a pont, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben fordulnak elő.
Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás), rég (= régies forma), ol (= olasz) stb.

Nincs pont az olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes szó:
uő (= ugyanő),
uaz (= ugyanaz) stb.

279. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. (Vö. 278.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza.

A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.

280. A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez, jelekhez stb., amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is:
u.-ban (= utcában),
Ft-ot, Ft-tal (= forintot, forinttal),
ker.-nek (= kerületnek),
ÉK-en (= északkeleten),
K-ot, K-mal (= káliumot; káliummal),
m2-enként, m2-es (= négyzetméterenként, négyzetméteres),
°C-on, °C-kal, °C-os (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos) stb.

281. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás,
fszla.-kivonat stb.

282. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek:

a. alatt, alsó
A amper
á. é. átvitt értelemben
áll. állami
ált. általános
a. m. annyi mint
ápr. április
aug. augusztus
bar bar
Bp. Budapest
bp.-i budapesti
B. ú. é. k. Boldog új évet kíván
°C Celsius-fok
c. című
cm centiméter
cm2 négyzetcentiméter
cm3 köbcentiméter
csüt. csütörtök
D dél
db darab
de. délelőtt
dec. december
DK délkelet
dkg v. dag dekagramm
dl deciliter
dm deciméter
DNy délnyugat
Dr. v. dr. doktor
du. délután
E Ft ezer forint
É észak
ÉK északkelet
em. emelet
ÉNy északnyugat
érk. érkezik
évf. évfolyam
f fillér
f. fent
f. é. folyó évi
f. év folyó év
febr. február
fej. fejezet
felv. felvonás
f. h. folyó havi
f. hó folyó hó
ford. fordította
fszla. folyószámla
fszt. földszint
Ft forint
g gramm
gimn. gimnázium(i)
h óra
h. helyett(es)
hiv. hivatalos
hl hektoliter
honv. honvéd
Id. v. id. idősb
i. e. időszámításunk előtt(i)
Ifj. v. ifj. ifjabb
ig. igazgató
igh. igazgatóhelyettes
i. h. idézett helyen
ill. illetőleg, illetve
i. m. idézett mű
ind. indul(ás)
isk. iskola(i)
i. sz. időszámításunk szerint(i)
J joule
jan. január
jegyz. jegyzet
júl. július
jún. június
K kelet
K kelvin
k. kötet
kb. körülbelül
ker. kerület
kg kilogramm
kk. következők (lapszám után)
km kilométer
km2 négyzetkilométer
K. m. f. Kelt, mint fent
köv. következő
krt. körút
l liter
l. lap
l. lásd!
ltp. lakótelep
m méter
m. magyar
m. megye
M Ft millió forint
m2 négyzetméter
m3 köbméter
máj. május
márc. március
mb. megbízott
m. é. múlt évi
megh. meghalt
min perc
min. miniszteri
mm milliméter
Mrd Ft milliárd forint
N newton
NB. nota bene! (a figyelmeztetés jele)
N. N. az ismeretlen név pótlásául
nov. november
ny. nyugalmazott
Ny nyugat
o. oldal
okl. okleveles
okt. október
olv. olvasd!
Özv. v. özv. özvegy
p. pont
Pa pascal
(P. H.) pecsét helye
pl. például
pu. pályaudvar
r. rész
s másodperc
s. k. saját kezével
stb. s a többi
sz. szám(ú)
sz. század
szept. szeptember
szerk. szerkesztette, szerkesztő(ség)
Szt. szent
szül. született
t tonna
t. tisztelt
tc. törvénycikk
ti. tudniillik
tvr. törvényerejű rendelet
u. utca
ua. ugyanaz
ui. ugyanis
Ui. utóirat
úm. úgymint
ún. úgynevezett
uo. ugyanott
v. vagy
V volt
vö. vesd össze!
vsz. versszak
W watt
X. Y. az ismeretlen név pótlásául


Forrás: Wikipédia


(Általános szabályok a rövidítések írására vonatkozóan egy másik bejegyzésben)