Fontos tudnivaló: a könyv egyes részei, hacsak másként nem jelezzük, páratlan oldalon kezdődnek.
Kötött könyv esetén (hard cover, hibásan keményfedelű): a könyv első és hátsó (kötés)táblája és gerince. A kötéstáblát az ún. előzéklapok rögzítik a könyvhöz.
Kartonált (puhatáblás) könyv esetén: a könyv első és hátsó fedele, gerince.
A két legfontosabb rész a borítócímlap és a hátsó borító. Igényesebb kiadvány esetében védőborítót is kap a könyv. A védőborító behajtott szélei a fülek, a fülszöveg helyei. A puhatáblás fedélnek is lehet füle, ha az szélesebb, mint a könyv szélessége, így visszahajtható.
A könyv gerincére a szerző neve kerül, valamint a kiadó emblémája. A gerinc felirata a magyar hagyományok szerint alulról felfelé tart, az angolszász hagyomány szerint fordítva (ezek fekvő helyzetben olvashatók). A magyar gyakorlattól magyar kiadvány esetén nem javasolt eltérni.
Járulékos részek (a főszöveg előtt)
Címnegyed
A könyv első ívének (=16 oldal) negyede. Az ezen lévő oldalak számát nem tüntetjük fel, de beleszámítanak az oldalszámozásba.
- szennycímoldal – a könyv legelső oldala: szerző, főcím, kötet száma
- sorozatcímoldal – (ha sorozatról van szó) 2. oldal
- címoldal – 3. oldal (szerző, főcím, kiadó, kiadáséve, megjelenés helye)
- copyrightoldal – 4. oldal (ISBN-számmal)
Tartalomjegyzék (szakkönyvekben) – lehetőleg 5., de mindig páratlan oldal
Ajánlás
Mottó
Előszó
Köszönetnyilvánítás (ha nem része az előszónak)
Főszöveg
A főszöveg mindig páratlan oldalon kezdődik.
Járulékos részek (a főszöveg után)
Irodalomjegyzék / Bibliográfia
Utószó
Függelék
Kronológia
Szakkifejezések jegyzéke
Névmagyarázatok
Rövidítések jegyzéke
Illusztrációk jegyzéke
A kötet szerzői / Közreműködők
A kötetben közölt írások jegyzéke
Mutatók
Idegen nyelvű tartalomjegyzék és rezümé (kivonat)
Tartalomjegyzék (szépirodalmi művek esetén)
Kolofonoldal – utolsó páros vagy páratlan oldal: technikai jellegű információk a kiadvány kiadásáról és előállításáról (kiadói és nyomdai információk).
