A növény- és állatneveknek a kémiai elnevezésekhez hasonlóan bonyolult külön- és egybeírási szabályai vannak. Ezeket a következőképpen lehet röviden összefoglalni (szakember számára a részletes szabályozás ismerete szükséges).
Egybeírandók (illetve a helyesírás általános szabályai szerint kötőjellel tagolandók)
a nemi, illetve nemzetségnevek – például:
bíborbagoly
Darwin-pinty
kagylós-levéllábúrák
meztelencsiga
százlábú
tiszavirág
vízirigó
aranyeső
árvacsalán
kaliforniaimák
Linné-cserje
nagyezerjófű
nenyúljhozzám
trópusi tündérrózsa
vörösfenyő
a faji jelző nélküli fajnevek – például:
csilpcsalpfüzike
kékfarkú
mételykóró-levelész
őszapó
rózsalevéltetű
siketfajd
vadászgörény
gólyahír
lopótök
sárgarépa
Valamint a főnévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek – például:
arankaormányos
Atlasz-pillangó
bíboratka
herkulesbogár
óriás-fenyődarázs
örökfarkkóró
csuklyásbagoly
törpekuvik
vándorpatkány
barátszegfű
cigánymeggy
libapimpó
seprűzanót
takarmánykukorica
vándorveronika
Kötőjellel kapcsoljuk a fenti eseteken kívül az élősködő növényeknél a gazdanövény előtagot is – például:
borostyán-vajvirág
kakukkfű-aranka
Különírandók a melléknévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek – például:
amerikai hód
barna varangy
földi rinya
i-betűs aranybagoly
kis patkósdenevér
magyar bucó
szélhajtó küsz
szent galacsinhajtó
arany ribiszke
dússzőrű törpezanót
fogaslevelű bükköny
ragadós muhar
szentendrei rózsa
törpe mandula
Kivétel ez alól néhány hagyományosan egybeírt melléknévi jelző.
Állatneveknél például:
ál-
arany-
bíbor-
ezüst-
hamis-
közép-
óriás-
remete-
smaragd-
törpe-
vak-
vándor-
Növényneveknél például:
dísz-
futó-
vad-
illetve a szenvedő értelmű, -ó/-ő képzős melléknévi igenévi jelzők.
A növénynevek körében mindig melléknévinek tekintendők a következő jelzők:
arany
bíbor
cserző
ezüst
fattyú
festő
hibrid
jövevény
karmazsin
kármin
keszeg
korcs
óriás
patyolat
skarlát
törpe
vitéz
Szintén külön írandók a fajon belüli egységek jelzős elnevezései – például:
déli lappantyú
feketenyakú bíborcincér
kárpáti kormosfejű cinege
közép-európai örvös rigó
szurokfekete mókus
koloncos lednek
tátrai hölgymál
útszéli turbolya
A fajtanévi jelzős szerkezetek – például:
cigája juh
cornish tyúk
hortobágyi nóniusz ló
komondor kutya
kovácsoltkék galamb
merinó juh
A nem, illetve nemzetség feletti egységek elnevezései hol egybe, hol különírandók nyelvtani felépítésüknek, illetve a jelentésváltozás bekövetkeztének megfelelően – például:
bélüregnélküliek
csupaszlégyfélék
egyenesszárnyúak
félmajmok
hátulkopoltyúsok
kovaszivacsok
nappaliaraszoló-félék
remeterákok
tengeriuborkák;
bazsarózsafélék
farkasalma-virágúak
kétszikűek
kutyatejalakúak,
liliomvirágúak
süllőhínár-alakúak – de:
csontos halak
édesvízi gomolyférgek
farkos kétéltűek
hamis gubacsdarazsak
szélesorrú majmok
valódi mételyek;
egyszikű zárvatermők
fali magkezdeményűek
tobozos nyitvatermők
Hagyományosan egybeírandó néhány kategórianév is:
csövesvirágúak
forrtszirmúak
lombosmohák
nyitvatermők
sodortszirmúak
szabadszirmúak
vízipáfrányok
zárvatermők
