Az első jelenet

Regényünk első fejezetének első szakasza, vagyis a nyitójelenet hatása az olvasóra meghatározó. Ennek ismeretében dönti el ugyanis, továbbolvassa-e a művet vagy inkább köszöni, nem (sőt!)…

Az általános gyakorlat szerint egy novella esetén három bekezdés, egy regényben pedig három oldal áll az író rendelkezésére, hogy olvasója figyelmét megragadja, és a mű elolvasására kedvet kapjon.

Ennek ismeretében az alkotónak addig kell tökéletesítenie írása első részét, míg úgy nem érzi, valóban frappáns és meggyőző.

Ezt a hatást segítik elérni a tudatosan beledolgozott elemek, mint például a karakter, konfliktus, érdekesség, hitelesség, amelyek valójában az egész mű során fontos szerepet töltenek be, de a kezdő részben kiemelt figyelmet kell nekik szentelnünk.

Hogyan érhetjük el, hogy az olvasó számára az első jelenetet vonzóvá tegyük?

A szakemberek szerint ebben a részben az általános mondanivaló kihangsúlyozása helyett négy elemre kell helyeznünk a hangsúlyt, mégpedig az alábbiakra:

• karakter
• konfliktus
• pontosság
• gördülékenység

Lássuk most, mi is ezekkel a pontos tennivalónk!

Karakter

A nyitójelenetben az olvasónak egy olyan személyt kell megismernie, akire figyelhet, akinek a sorsa, személyisége stb. magával ragadja az érdeklődését, akivel valamilyen szempontból azonosulni tud.

Ismét különbséget kell tennünk a novella és a regény között: egy novellában ennek a személynek szinte azonnal föl kell bukkannia, mégpedig egyéniségként megformálva, nem csak, mint egy típus.

A regényben a főszereplő lényegesen később jelenik meg, így több időnk van arra, hogy személye iránt fölkeltsük az olvasók érdeklődését. Ám valamilyen, a cselekmény és a főszereplő szempontjából fontos és érdekes személynek a regényben is viszonylag hamar színre kell kerülnie.

A legjobb kezdések egyéni karaktert tárnak az olvasók elé, de arra is van példa, hogy egy leírással hasonló hatást érhetünk el. E fogás alkalmazása azonban lényegesen több körültekintést és nagyobb rutint igényel egy író részéről, mivel a hatása összetett tényezőkön múlik. (Például akkor érhetjük el vele a kívánt hatást, ha a leírásunk az egész regény motivációját és szimbólumát adja.)

Konfliktus

A konfliktus azért jön létre, mert az események nem a szereplők előzetes várakozásának megfelelően alakulnak. Már a nyitójelenetben megjelenő konfliktus bemutatásakor is figyelnünk kell arra, mennyi információt osztunk meg ebből az olvasóval: a konfliktus természetét kell csupán sejtetnünk, az írói hatás fokozása érdekében jó, ha lényeg kibontására az események előrehaladtával, később kerítünk csak sort.

Léteznek drámai konfliktusok, amikor karakter karakterrel, karakter a természettel, vagy karakter a társadalommal ütközik meg. Enyhébbek, de írói szempontból nem kevésbé hatásosak a családi viszályt, szerelmi félreértést, egyéb magánéleti traumát feldolgozó konfliktushelyzetek.

A konfliktus lehet rejtett is, miszerint csak az egyik karakter képzeletében él. A novellák, természetükből fakadóan, gyakran már az első mondatban utalnak a konfliktusra.

Pontosság

A hatékony nyitójelenetek pontos részleteket kívánnak, vagyis azt, hogy írásunkban figyeljük a tartalmi hibák, tévedések kivédésére. A beszédmód, a környezet, a különböző karaktereket megtestesítő szereplők gondolatait, cselekedeteit tekintve következetesnek kell lennünk.

A részletek pontosságán múlik a mű hitelessége, és ez adja a mű egyediségét is.

Gördülékenység

A hatékony próza arról tanúskodik, hogy az író uralja a szövegét. A gördülékenység teszi lehetővé az olvasó számára azt, hogy a regény világába belefeledkezve élvezze a művet, amelynek a stílus- és tartalombeli egyensúlya a mű esztétikai hatását, vagyis az olvasói élményt erősíti – legjobb esetben maradandóvá teszi.

Az olvasó számára olyan élményt kell nyújtanunk, hogy a mű olvasása után szinte szavakkal megfogalmazhatatlan érzésekben sűrűsödjenek össze az őt ért hatások. Így a szavakon túl találkozik az író által bemutatott és az olvasó által átélt világ.

A szöveg gördülékenységének alapvető eszközeit a nyelvtani és stilisztikai elemek hibátlan alkalmazása biztosítja, valamint a meggyőző és magával ragadó, sajátos írói nyelvezet, stílus, tartalmi szempontból pedig például a hiteles karakterek, a kidolgozott cselekményív, előre- és visszautalások hatékony működése.

***

A hatékony első jelenetnek három lényeges feladata van:

• el kell indítania a történetet és előrevetíteni a történet alaphangulatát, az írói világot
• be kell mutatnia és élővé tennie a főszereplőt
• fel kell keltenie az olvasó érdeklődését

Az alapvető feladatok teljesítésén kívül számos lehetőségünk van még a hatás fokozására (hangulatteremtés, mellékszereplők bemutatása, írói hozzáállás kinyilvánítása – miben rejlik az egyediség).

Kulcsfontosságú helynek számítanak egy műben a következők:

• az első jelenet utolsó mondata
• a bekezdés utolsó szava
• a fejezet utolsó sora
• és a regény utolsó bekezdése

Lényeges szempont, hogy ezeket a meghatározó helyeket emlékezetessé tegyük az olvasók számára. Ezeknél a részeknél alapvetés, hogy érzelmet váltsanak ki, egy jelentőségteljes, olyan árulkodó részleten keresztül, amelynek az olvasó többféle folytatását is el tudja képzelni.
Egészen a regény végéig bátran élhetünk tehát a sejtetés hatékony eszközével, megtartva persze az érzékeny egyensúlyt abban is, hogy az olvasók valamennyivel mindig többet tudjanak, mint a regény szereplői.