A leggyakoribb hibák (1)

Az írás mestersége iránt elhivatottak számára nagy segítséget nyújtanak az írókat támogató szakemberek tanácsai, segítő javaslatai. Mivel azonban ezekhez nem mindenki juthat hozzá könnyen, az alábbi bejegyzésben effajta segítséget szeretnék adni olvasóimnak: neves szakemberek írásaiból ragadtam ki és gondoltam tovább néhány általam fontosnak ítélt pontot.

Gondolatok a leggyakoribb hibákról 
és a hozzájuk kapcsolódó tanácsokról

Következzék néhány gondolat gyakori hibákról és azok kivédéséről, illetve megszívlelendő tanácsok, s mindez egy szerkesztő szemüvegén át nézve.

Ismétlés

Egy kívülálló számára beszédünkben és írásunkban is könnyen megfigyelhető, hogy mindenki csak rá jellemző, egyedi szavakat vagy szófordulatokat használ. Ezek többnyire tudattalanul szövődnek bele gondolatainkba, és csak alapos odafigyeléssel érhetők tetten. A hétköznapi beszédben ez ritkán zavaró, ám az írói világ és egy műalkotás szövege egészen más megítélés alá esik.
Az írókra jellemző kedvenc szó vagy kifejezés lehet egyúttal stílusjegy is, vagy egy karakterábrázoló eszköz, az olvasók számára azonban zavaró, ha egy idő után feltűnően sokszor szerepel.
Mivel ezeket önkéntelenül alkalmazzuk, csak akaratlagos odafigyeléssel szűrhetők ki, illetve ilyen esetekben (is) hasznos, ha egy független (nem elfogult és őszinte) kívülálló segítségét kérjük.

Színtelen, lapos próza

Egy műalkotásnak igencsak a kárára válhat, ha az író egyszerűen csak elmondja, ki mit miért tesz, s közben a történet lényege szempontjából az adott helyen teljesen lényegtelen részeket sző bele a mondatokba. (Az ilyesfajta részleteket „szeretik” kihúzni már első látásra a szerkesztők.)
Ezek a részletek ugyanakkor a történet egy másik szakaszában jelentős szerepet kaphatnak, így a korábbi részekben elég, ha csak figyelemfelkeltő utalást teszünk rá, bár sokszor még erre sincs szükség.

Üres és fölösleges (?) határozószók használata

Az üres és fölösleges határozószók használatának hátrányáról már volt szó korábbi írásainkban, itt azért említjük meg újra, mert jól mutatja a téma fontosságát, hogy több szakember is a fokozottan kerülendő hibák között említi.
A határozószók szerepe igazából hangsúlyozás lenne, a hozzáértők szerint azonban ehelyett ezek „kiszívják a szöveg erejét”, így a használatuk inkább a szöveg rovására megy.

Néhány példa:
alaposan, alkalmasint, állandóan, állítólag, amennyiben, amúgy, annak rendje és módja szerint, aprólékosan, apróra, behatóan, bizonyára, biztosan, borzasztóan, célszerű, célszerűen, dehogyisnem, derekasan, egészében véve, egészen, egyáltalán, egyértelmű, eléggé, ellentétben, erősen, felettébb, feltétlenül, feltűnően, fölöttébb, gondosan, halaszthatatlanul, hallatlanul, hangsúlyozottan, hathatósan, helyénvalóan, helyesen, hiszen, irdatlanul, istenesen, jelentősen, jócskán, jól, jóllehet, kellőképpen, kevésbé, kevéssé, kielégítően, kifogástalanul, kimerítően, különben, látszatra, lehetőség szerint, megfelelő módon, mérhetetlenül, minden bizonnyal, mindenesetre, mindenképpen, módfelett, nagyban, nagymértékben, nagyon, nem vitás, nemsokára, nyilvánvaló, okosan, pompásan, pontosan, réges-rég, remekül, rendesen, rendkívül, részletekbe menően, részletesen, részletezve, ritkán , roppant, roppant módon, sajnos, szándékai szerint, szerfelett, szilárdan, szokatlanul, takarosan, talán, távolról sem, teljesen, tényleg(esen), tisztességesen, tökéletesen, töviről hegyire, túl, tulajdonképpen, túlságosan, túlzottan, tűrhetően, tüzetesen, ugyancsak, ügyesen, valóban, valószínű, végtelenül, végül, vélhetően

De felmerülhet bennünk a kérdés, vajon az üres és fölösleges jelzőket alkalmazó szakemberek ismerik a magyar nyelv színességét és a különböző árnyalatok alkalmazásával elérhető mélységet? Gondoljunk csak bele: mi lenne a szövegeinkből a fenti szavak teljes kizárásával?
Mint mindenben, itt is kerülni kell természetesen a végletességet. Szövegünk jellegétől függően alkalmazhatjuk ezeket mértékkel, a kényes egyensúlyt megtalálva.
Egy másik tipp, hogy egyes gyakoribb kifejezésekhez érdemes saját szinonima szótárat is készíteni, hogy szövegünk átfésülése alkalmával kis fáradsággal is eredményesek lehessünk…
(Ez persze nemcsak ehhez a témakörhöz kapcsolódóan megfontolandó tanács, hanem írói szókincsünk bővítéséhez is jó alkalmat szolgáltat.)






Nincsenek megjegyzések: