Nyelvművelési elvek, gyakori hibák

Az alábbi érdekes és értékes gondolatokat tartalmazó felsorolás a nyelvhasználat egyes kényes pontjaira irányítja rá a figyelmünket. Egy kis tanulmányozás után mindenki találhat a maga számára hasznosítható ötleteket, hiszen a helyes nyelvhasználat életünk minden területén példaértékű.

• Az ikes ragozás kihalófélben van a magyar nyelvből, gyakoriak az iktelen formák. A helyes forma az lenne "Én enném egy kis kenyeret", helyette – hibásan, de elterjedten – az "Én ennék egy kis kenyeret" formát használjuk.
  A köznyelvben egyes szám első személyben mégsem mondhatjuk az iktelen formát
  (eszek), mert a nyelvszokás az eszem formát tartja igényesnek.
  

• gondolkodj–gondolkodjál forma egyaránt helyes, a hosszabb általában enyhébb, kevésbé parancsoló jellegű

• kerülendő fölösleges igekötő használatot: lerendez helyett: rendez

• fel–föl igekötőpár esetében ajánlott az ö-s alak (nyelvünkben túlzottan gyakori az e hang használata…)

• -ban/-ba hangzóalak megfelelő használatára szükséges ügyelni: házba–házban (élőbeszédben gyakran lemarad az -n)

• Gyakori hibák az igeragozás hibái: -nák-nék téves használata (olvasnék helyett olvasnák, laknék helyett laknák stb.) Ez a nákolás.

Hogyan lehet felismerni, mikor melyik használatára van szükség? 

Mindkét alakot feltételes módban alkalmazzuk, de lényeges különbség van az alany száma és személye között, illetve a tárgy formájában is (mit?).
[Ha a fenti alapképletet megjegyezzük, mindig kiküszöbölhetjük ezt a hibát beszédünkben.]

(én) olvasnék - egy könyvet (valamit)

(az alany E/1-ben áll, és határozatlan a tárgy, tehát itt egy bármilyen könyvről szó lehet)

(ők) olvasnák - azt a könyvet (azt)

(az alany T/3-ban áll, és határozott a tárgy, vagyis egy bizonyos könyvről van szó)

• A suksüközésnek nyelvjárási alapja van, de a köznyelv mód használata kijelentő módban: Ezt nem mondhassuk (helyes: mondhatjuk). Gyakoribb az -szt végű igék esetében a suksüközés változata: Húzzák-halasszák a dolgot (helyesen: Húzzák-halasztják a dolgot).

• A fölösleges névutóhasználatot kerülni érdemes: bár árnyalt kifejezésre alkalmasak, ne halmozódjanak az: alkalommal, céljából, értelmében, következtében, szempontjából, tekintetében, alapjában, során, terén, területén kifejezések…

• A terpeszkedő kifejezésektől óvakodjunk: pl. a minisztérium felé forma helyett az egyszerűbb minisztériumba kifejezés, a fák környékén helyett a fáknál kifejezés a magyarosabb. Fontoskodás, személytelenségre törekvés hozta létre az igés terpeszkedő kifejezéseket: elintézést nyert (helyesen elintéződött, elintézték), módosítást eszközöl (a módosít helyett), vizsgálat tárgyává tesz (megvizsgál helyett).

• Befejezett melléknévi igenév állítmányi használata a határozói igenév és létige helyett: pl. Ez a feladat nem megoldott (helyesen: Ez a feladat nincs megoldva.) Mivel a befejezett melléknévi igenevek -t/-tt-re végződnek, a megszaporodó t hangok miatt ezt a jelenséget tötözésnek nevezzük.

• A vonatkozó névmások helytelen használata: aki–amely–ami probléma. Az amely – a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra vagy elvont dologra vonatkozik. Helyébe tenni az ami kifejezést hiba. Ugyanúgy hiba az amely helyett használt aki. Pl. „Voltak lapok, kik lehet, hogy jól voltak” helyett: „Voltak lapok, amelyek lehet, hogy jók voltak” stb. (részletesebben lásd: A vonatkozó névmásokról bővebben c. bejegyzést.)

• Az idegen szavak túlzott használata kerülendő, amennyiben van helyettük megfelelő magyar kifejezés. Hiba a szószaporítás, pongyola stílust, szófölösleget eredményez…

• Óvakodjunk a hivatalos nyelv bürokratikus nyelvezetétől bonyolult mondatszerkesztések, összetételek, ködösítés, kirekesztés…

• A reklámszövegek bugyuta, gyermekded (viccesen elferdített, de laikusok és átlagnyelvhasználók által komolyan vett) kifejezései is ronthatják nyelvérzékünket, nyelvünket.

• Mind szóbeli, mind pedig írásbeli nyelvhasználatban tartózkodni kell a trágárságtól!

• Túlzott szabálykövetés miatt jött létre a könyörgöm igealak is, holott a könyörgöm nem ikes ige, helyesen: könyörgök lenne (már elfogadott).