Nyelvhelyesség vagy nyelvhelytelenség?

Egy korábbi írásom, a Szövegvizsgálati szempontok kibővítéseként az alábbi bejegyzésben lássuk napjaink néhány fontosabb nyelvi hibáját - a teljesség igénye nélkül, de egy kicsit részletesebben.
 

[A témáról a Hivatalos nyelvünk kézikönyve (szerkesztette Grétsy László) c. kiadvány nyújt mélyrehatóbb áttekintést.]

További, témájukban ideillő bejegyzések:

• Nyelvművelési elvek, gyakori hibák 
• Nyelvhelyesség, stílus

A szavak megválasztása

1. Idegen szavak

2. Fölösleges igekötők, fölösleges szavak, túlfokozás

3. Egymással gyakran felcserélt szavak

A szófűzés

4. Az igeragozás

5. Hibás szótalálkozások

6. Terpeszkedő kifejezések

Mondatalkotás

7. Egyeztetési hibák

8. Szerkezeti keveredés

9. Határozói vagy melléknévi igenevet?

10. Aki, amely, ami (Hogyan kerülhetjük el a nehézkes szerkezeteket? A vonatkozó névmásokat helyettesítsük mutató névmással)

Írásom forrásául Honffy Pál könyvét használtam. A Levelezési tanácsadó c. könyv nemcsak a hivatalos és magánlevelezés formai és tartalmi követelményeit  mutatja be,  hanem hasznos gyakorlati tanácsokkal, adott helyzetekre alkalmazható kész formulákkal szolgál, ezért a téma iránt érdeklődőknek jó szívvel javaslom a könyv részletesebb tanulmányozását. 

A kötet összefoglalja az egyes levélfajtákra ajánlott szerkezeteket, a hivatalos stílus nyelvhelyességi kérdéseit, a legfontosabb levélkezdő, levélzáró formulákat, a magyar helyesírás legfontosabb szabályait. 

Ez utóbbiak közül fontosnak tartok itt két dolgot megemlíteni a dátumok és rövidítések használatával kapcsolatban.

DÁTUMOK ÍRÁSA

A dátumot háromféleképpen írhatjuk:

1998. X. 20.

1998. okt. 20.

1998. október 20. 

A számok után mindig pontot teszünk, a hónap rövidítése után ugyancsak.

Ha azonban teljesen kiírjuk a hónap nevét, akkor a pont már felesleges lenne.

Ha a nap sorszámához hozzáfűzzük az -a, -e, -án, -én ragot, akkor is elmarad a szám után a pont: 

4-e, 10-én, 13-a, 18-án.
A hónap első napjának jelöléséhez így fűzzük a ragot: 1-jén.

RÖVIDÍTÉSEK ÍRÁSA

A rövidítések után pontot teszünk. Bp., f. hó, c. (kiadványt), ti., okt.

Ha a rövidített kifejezés egyetlen szó (összetett szó), akkor a rövidítést is egybeírjuk (ti., de. = 'délelőtt'), ha két szó, akkor viszont külön: i.h. (idézett hely.

Ugyancsak nem teszünk pontot az állandó jelölések után: m, l, Ft, db stb.

A rövidítések írásáról bővebben...