A közszavak írása
203. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén, hisztamin, izotóp, karbamid, kemping, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, televízió, digitális, mikroszkopikus, szelektív stb. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon, futball, millió stb.
204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch, x vagy q betű van, a következőképpen járunk el:
A ch-t, ha h-nak ejtjük, megtartjuk: jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus stb.
A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz, oxigén, szexuális, taxi, textil, fix stb., s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt, egzotikus, egzisztencia stb., s csak néha tartjuk meg: exegézis, exogámia stb. (Vö. 209.)
Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium, antikvárium stb.
205. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár, szovjet, tajga, gésa, pagoda, karate, szamuráj, tájfun, dzsunka, láma, mecset, minaret, számum stb.
206. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás, periódus – periodikus; reális – realista, realizál, realizmus; típus – tipikus, tipizál; stb. (Vö. 28.)
A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta – esztétika, esztétikum, esztétikus; stb.
A tulajdonnevek írása
207. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György, Husz János, Kálvin János, Kolumbusz v. Kolumbus Kristóf stb. (Đorđe Branković, Ján Hus, Jean Calvin, Cristoforo Colombo stb. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros, de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes, Luther Márton, Marx Károly, Wagner Richárd stb. (Friedrich Engels, Martin Luther, Karl Marx, Richard Wagner stb. helyett).
Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására, de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen, Mercédesz; Krisztián, Oszvald; stb. (Vö. 161.)
208. Latin betűs írásrendszerű országok, külföldi területek, határainkon kívüli hegyek, vizek, helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Ausztrália, Hispánia, Itália, Svájc; Alsó-Ausztria, Burgundia, Moldva, Szicília; Sziklás-hegység, Alpok, Kordillerák, Vezúv; Csendes-óceán, Szent Lőrinc-folyó, Elba, Odera, Rajna, Temze; Bécs, Eperjes, Nagyvárad, Szabadka, Isztambul, Koppenhága, Krakkó, Nápoly, Párizs; stb.
A földrajztudomány, a könyvtárügy, a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció), az idegenforgalom, a postai forgalom területén, továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien, Prešov, Oradea, Subotica, İstanbul, København, Kraków, Napoli, Paris stb.
209. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht, Maximilián, Beatrix; Luxemburg, Mexikó; stb. (Vö. 204.)
210. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe, amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Ezeket közkeletű, hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius, Ezópus, Herkules, Krőzus, Anyegin, Lenin; Athén, Babilon, Kairó, Peking; Himalája, Kréta, Néva; stb.
Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus, de görögösen: Kroiszosz; Potemkin-falvak, de: Potyomkin; stb.
A toldalékok kapcsolása
211. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan, hobbija, koktélt, lemberdzsekben, riporttal, Milánóig, Prágában; arabeszkek, Huszé; krómoz, löncsöl, nikotinos, kálvini, nápolyi; stb. (Vö. 163–165., 174–184.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése