A megszólítás vesszővel való elhatárolásáról írottakat olvasva jutott eszembe egy gyakran fölmerülő kérdés: a köszönés és a megszólítás közé kell-e vessző? Például: Szia, Kati!
A megszólítást a mondat többi részétől mindig vesszővel választjuk el, a szabályzat 253–255. pontja alapján. Pl.: “Most pedig, barátaim, rátérünk a dolog lényegére.” Ugyanez vonatkozik a köszönésekre is, ahol például névvel vagy titulussal szólíthatunk meg valakit: “Szia, Kati!” vagy “Jó reggelt, asszonyom!”
Kérdés
Ki kell-e tenni a vesszőt a név elé a következő esetben?
Jó estét, János!
Válasz
A helyesírási szabályzat 254. pontja kimondja, hogy „a mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak, édes fiam!”
Ez alapján a kérdezett alakulatban is szükséges a vessző használata: Jó estét, János!
Kérdés
Hivatalos levél esetében a megszólításban melyik alak helyes: “Tisztelt Vezérigazgató Úr!” vagy “Tisztelt Vezérigazgató úr!”?
Válasz
A megszólításokat nagybetűvel írjuk, ezért a helyes alak a “Tisztelt Vezérigazgató Úr!”.
Kérdés
Hogy célszerű megszólítani egy hivatalt, ha egy e-mailt akarok nekik írni?
Az, hogy Tisztelt Főv. Vízművek Zrt. alkalmazható ill. stílusos-e, mivel nem élő személyről van szó?
Az, hogy Tisztelt Főv. Vízművek Zrt. alkalmazható ill. stílusos-e, mivel nem élő személyről van szó?
Válasz
Intézmények esetében alkalmazható az intézmény nevén való megszólítás (Tisztelt Fővárosi Vízművek Zrt.!), de ha ezt el akarjuk kerülni, és nem tudjuk pontosan, kihez kerül a levél, használhatjuk a semleges “Tisztelt Hölgyem/Uram” formát is.
(A kérdések és a válaszok az e-nyelv.hu oldaláról származnak.)
253. Az olyan önálló, mondat értékű kiemelt megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk:
Drága Szüleim! (Drága szüleim!)
Tisztelt Közönség!
Kedves Barátaim!
Igen tisztelt Főorvos úr!
Egyetlen Ilonám! Stb. (Vö. 149.)
Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni.
254. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől:
Gyerekek, nézzétek csak!
Nagyon vártalak már, édes fiam. Stb.
255. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk:
Most pedig, barátaim, rátérünk a dolog lényegére.
Tudod-e, Sándor, a kötelességedet? Stb.
149.
- Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem):
Drága Ilonka Néni!
Osztályvezető Kartárs!
Tisztelt Kovács Úr!
Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb.
- Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám!
- Azokat a közneveket, névmásokat és névmási szerepű határozószókat, amelyek a megszólított személyére vonatkoznak, szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük:
Légy szíves, barátom, látogass meg minket!
Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat, szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni.
Bárcsak itt lehetnél te is!
Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink.
Örökké hálás leszek neked a segítségedért.
Melegen érdeklődött irántatok. Stb.
- Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható:
Szeretném, Apám, ha nem értene félre.
A legfőbb érdem az Önöké.
Szeretnék mindig Veled lenni. Stb.
- Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel:
Bocsássa meg, Igazgató úr, hogy soraimmal fölkeresem!
Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra, hogy… stb.
Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására.
Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Stb. (Vö. 144., 253.)
http://helyesiras.blog.hu/2007/06/05/cimzes_es_megszolitas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése