Szótagolás újra: a termosztát szó elválasztása (MHSz. 231.)



Ma történetesen a termosztát szó helyes szótagolása okozott fejtörést... Mivel még életemben soha nem szorultam rá ennek a szónak a sorvégi elválasztására, el kellett gondolkodnom, vajon helyes-e a termo-sztát forma.
Szerencsére, az internet most is segítségemre volt, amidőn Fábián Pál egy 2003-as írásában ráakadtam a magyarázatra.
Az eredeti cikk a Vándorszók magyar mezben címet viseli, és egy kicsit – reményeim szerint – emészthetőbben tagolt változatban itt is jó szívvel megosztom.



"A nyelvünk idegen eredetű elemeit kutató tudósok többnyire azon a véleményen vannak, hogy a legmélyebb, legmaradandóbb idegen nyelvi hatást a magyarra alighanem a latin gyakorolta. 
Hogy igazuk lehet az ekként vélekedőknek, azt az is bizonyítja, hogy a latinból még nyelvtani viszonyító elemeket (úgynevezett prepozíciókat, azaz elöljárószókat) is átvettünk, magyar szavakhoz is kapcsolva őket.

Ilyen például a valaminek az ellentétét jelentő ’anti-’ elem.
Ez eredetileg az olyan latin jövevényszavakban található, mint az Antikrisztus tulajdonnév, avagy a régi orvosi antidotum, vagyis ellenszer. Mai anti- előtagú szavaink nagyrészt magyar mezbe öltöztetett európai vándorszók; például antidemokratikus, antibakteriális, antimilitarista, antitézis stb., de vannak köztük olyan szavak is, mint az antianyag, az antibébi-tabletta, az antitest stb., amelyek arra vallanak, hogy az anti- elem már önálló magyar szó lett.
Ezt bizonyítja az is, hogy az anti- előtaggal bármikor alkothatunk olyan új szókat, amilyen például az antitanár lehetne egy pedagógusnak nem való személy minősítésére. Az anti- előtagú szavak nagy száma is mutatja a meghonosultságot. 

A helyesírási szabályzatnak a (példaszók tekintetében kényszerűen takarékos) szójegyzékében 15 anti- előtagú szót találunk, ami viszonylag sok. A terjedelmes Magyar helyesírási szótárban viszont már 41 anti- előtagú szó van felsorolva. Nyilvánvaló a latin ’extra-’ elöljáró nyelvünkbeli önállósodása is például az extra méret, extra minőség szerkezetekben. S az új autókat is mindenféle extrákkal felszerelve kínálják a gyárak megvételre. 

A kicsi jelentésű ’mikro-’ szóelem sokáig csak összetételek előtagjaként fordult elő nyelvünkben: mikroelem, mikrobusz, mikrobarázdás, mikrocsip stb. A mikrosütő is ebbe a magyarban keletkezett csoportba tartozik; természetesen rövid o-val írva. A gyakori használatban azonban a sütő utótag is ráértődött az előtagra, ezért a mikró már önmagában is jelenti a mikrosütőt. Ekkor azonban már a szó végén hosszú ó-t ejtünk és írunk. 

Ugyanígy önállósult a fotográfia szóból a fotó, a sztereofonikusból a sztereó. A szórész-megelevenedések gyakran okoznak helyesírási, közelebbről elválasztási problémákat. 

Hogyan válasszuk el például a demokrácia, diszkrét, katasztrófa, termosztát, periszkóp stb. szavakat, amelyeknek eredetileg összetett voltáról az átlagos nyelvérzék már mit sem tud? 

 Helyesírási szabályzatunk 231. pontja ezt a tényt tudomásul veszi, és kimondja, hogy a magyarban nem önálló létű elemekből keletkezett szavakat nem tekintjük összetételeknek, ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: 
  • demok-rata 
  • diszk-rét 
  • kataszt-rófa 
  • komp-resszor 
  • prog-nózis 
  • rek-lám 
  • szind-róma stb. 
Nem helytelen azonban az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás sem, például: 
  • foto-gráfia 
  • mikro-szkóp 
  • termo-sztát stb."