Lássuk ezúttal Kurt Vonnegut általam érdekesebbnek ítélt szabályait, természetesen az első részben leírt kitételekkel...
A regényírás szabályai Kurt Vonnegut szerint
- Az olvasó legalább egy olyan szereplőt igényel, akiért szurkolhat.
- Minden szereplőnek kell akarnia valamit, még ha az a valami csupán egy pohár víz is.
- Minden mondatnak az a dolga, hogy vagy a figura megértését vagy a cselekmény kibontakozását segítse elő.
- A történet végéhez minél közelebbre kell tenni az elejét.
- Legyünk szadisták. Bármennyire kedvesek és ártatlanok a főszereplők, mérjük rájuk a lehető legszörnyűbb csapásokat. Hadd lássa az olvasó, hogy figuráink miféle matériából készültek.
- Csak egy személynek tetsszen, amit írunk. Ha sarkig kitárjuk az ablakot, és az egész kerek világot magunkhoz akarjuk ölelni, a regényünk csúnya tüdőgyulladást kap. (Vagyis, jelöljük ki a célközönséget.)
- Minél előbb mindenbe avassuk be az olvasót. Fenébe az izgalmakkal (vagyis, elég, ha csak a szereplők izgulnak...). Az olvasónak olyan tökéletesen tisztában kell lennie, hogy mi miért és hol történik, hogy ha netán az egerek megrágják az utolsó lapokat, maga is befejezhesse a könyvet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése