Ételnevek helyesírása

Újházi-tyúkleves - recepttel
Hogyan kell helyesen írni a “palócleves”, “hamis gulyásleves”, “alföldi gulyásleves” és az “Újházi/Újházy(?!)-tyúkleves” kifejezéseket? - teszik fel a kérdést kedvenc oldalam, az e-nyelv.hu oldalán (link)

Az oldal szakértője a következő választ adja:
A kérdezett ételek nevének helyesírása: hamis gulyásleves (Helyesírás, Osiris Kiadó, 783. o.), ennek mintájára: alföldi gulyásleves.

A palóc levest (Mikszáth-levest) a helyesírási szótárak nem tartalmazzák, így csak ajánlani tudjuk a különírt változatot a magyar helyesírás jellegénél fogva, l. a 95. szabálypontot.
Az Újházi/Újházy-tyúkleves mindkét változatban megtalálható. Az eltérés oka az, hogy a különböző források a színész Újházi Edének, a leves kitalálójának a nevét y-nal is közlik. „A régi, hagyományos nevek esetében gyakran tudható, hogy a névadó kedvenc ételéről van szó, pl. Újházy-tyúkleves (ennek is sok írásmódja ismert, s maga a színész is többféleképpen írta a nevét: Újházy, Ujházy, Újházi, Ujházi egyaránt létező formák)” – részlet G. Bogár Edit Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink c. tanulmányából.
A Magyar Színházművészeti Lexikon szerint az -i a helyes, így az Újházi-tyúkleves írásmódot javaslom. (Ezt a változatot találjuk az OH.-ban is, míg a Magyar helyesírási szótárban az Újházy-tyúkleves van.)

                                              ***                                                

A témában egy érdekes oldalt találtam, igazából szakembereknek szól, azonban mindenkinek hasznos lehet az alábbi rész, amelyben az étel- és itallapokat érintő alapvető helyesírási szabályok alkalmazásához adnak támpontot az olvasóknak. (kalci.hu)

Nagy és kis kezdőbetűk használata

Étlapokon, árlapokon mindenkor a sor első betűjét nagy kezdőbetűvel írjuk.

Menük esetében a főfogások első betűjét szintén nagy kezdőbetűvel írjuk, az alatta lévő sorokban feltüntetett ételek nevét (köret, saláta, mártás) kisbetűvel írjuk.

Az olyan elkészítési módokat, amelyek nem tulajdon- vagy földrajzi nevek, hanem pl. foglalkozásra utalnak: mindig kis kezdőbetűvel írjuk (pl.: molnárné, vadász, pékné módra)

Nagy kezdőbetűvel írjuk - eredeti írásmód szerint - a tulajdonneveket (pl.: Bercy, Colbert, Wellington), valamint a földrajzi neveket, kivéve, ha -i képzős melléknévként szerepelnek.

Az elkészítési módban szereplő intézmények nevét nagy kezdőbetűvel írjuk. (pl.: Opera, Astoria)

Idegen szavak használata és írása

Általános elvárás, hogy ne kerüljön idegen kifejezés az étlapra, ha van megfelelő magyar szó helyette.
Azokat az idegen szavakat, amelyek meghonosodtak nálunk, fonetikusan kell írni. (pl.:
  • aszpik, 
  • eszpresszó, 
  • kaszinó, 
  • flekken, 
  • imbisz, 
  • koktél, 
  • minyon, 
  • parfé, 
  • puding, 
  • püré, 
  • ragu, 
  • rizibizi, 
  • szendvics, 
  • zselé, 
  • zselatin stb.

Továbbra is elfogadott, hogy az eredeti helyesírásnak megfelelően írjuk le a szavakat, viszont súlyos hiba, ha részben így, részben úgy szövegezünk.

Az idegen családi, földrajzi tulajdonneveket az eredeti írásmód szerint írjuk, kivéve azokat az idegen földrajzi neveket, amelyeknek közhasználatba átment magyar elnevezése van. (pl.: Bécs. Lipcse, Krakkó, Párizs, Pozsony stb.)

Az idegen nevek helyesírására mindig nagy gondot fordítsunk, mindig az eredeti címkére, feliratra vagy szótárra támaszkodjunk


Összetett szavak egybe- és különírása, 
kötőjel kötelező alkalmazása

1. Két szóból álló szóösszetételek

A szótagok számától függetlenül a jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos kapcsolatok szavait egybeírjuk, hisz azok szorosan összetartoznak. Ez azt jelenti, hogy egybe kell írni minden kételemű szóösszetételt, amelyeknél a második szóból MIBŐL? kérdésre lehet az első szóval válaszolni:
  • burgonyaleves, 
  • lencsefőzelék, 
  • uborkasaláta, 
  • rákmártás, 
  • borjútokány, 
  • sertéskaraj, 
  • marhalábszár stb.

Ellenben nem írjuk egybe a melléknévi jelzőt a főnévvel, két szó különírandó, ha a főnévre a MILYEN?, vagy HOGYAN? kérdésre lehet válaszolni:
  • túrós lepény, 
  • kakaós csiga, 
  • párolt káposzta, 
  • sós burgonya, 
  • főtt marha stb.
 Egybeírandó viszont két szó, ha a főnévnek jelöletlen főnévi tulajdonságjelzője van, azaz a "milyen" kérdésre megfelelő kapcsolatnak nem jelzős, hanem főnévi előtagja van:
  • csemegeuborka, 
  • angolszalonna, 
  • hasábburgonya stb.

A népneveket általában külön írjuk, kivéve ha velük fogalommá vált kifejezést alkotunk:
  • francia bor, franciasaláta
  • angol tea, angolszalonna

2. Három és több szóból álló szóösszetételek

Egybeírjuk, ha hat szótagnál nem hosszabb szóból, vagy öt szótagnál nem hosszabb négy szóból álló szóösszetételről van szó pl.:
  • zöldborsófőzelék, 
  • szárnyasraguleves. 
(A ragok nem számítanak a szótagszámba.)
Kötőjellel értelem szerint bontjuk a hat szótagnál hosszabb háromtagú, valamint, az öt szótagnál hosszabb négytagú összetételeket, pl.:
  • paradicsom-krémleves, 
  • borjú-velőropogós stb.

Ha egy összetett szóhoz egy harmadik kapcsolódik, akkor mindegyiket különírjuk, pl.:
  • frissen sült sertésszelet, 
  • roston sült sertésborda stb.

3. Többjelzős ételnevek

Amennyiben a két jelző egyenlő értékű, vesszővel választjuk el, pl.:
  • tejfölös, zöldséges rostélyos stb.

Ha a második jelző szorosabban tartozik a főnévhez, nem teszünk a jelzők közé vesszőt, pl.:
  • kolbászos rakott burgonya, 
  • pezsgős párolt káposzta, 
  • párolt aszalt szilva stb.

4. Kötőjel kötelező alkalmazása

Fentieknél leírtakon túl kötőjelet alkalmazunk, ha az összetett szó előtagja tulajdonnév, pl.:
  • Jókai-bableves, 
  • Gundel-palacsinta stb.
Abban az esetben, ha a tulajdonnevet az elnevezésnél a "módra" kifejezéssel együtt alkalmazzuk, vagy ha a személy az étel nevét követi, nem kell kötőjel, pl.:
  • Bableves Jókai módra stb.

Két melléknév kapcsolatánál is alkalmazhatunk kötőjelet, pl.:
  • kapros-túrós lepény, 
  • tejfölös-túrós kocka stb.

Rövidítések - elválasztások

A helyesírási szabályok megfelelő rövidítések az étlapírásnál is használhatóak, sőt betartandók
db, kg, dl, cl, Ft
(A mértékek és pénzek nevének rövidítése után nem kell pontot tenni.)

Az étlapon az ételek neveinek rövidítését kerüljük!
Ha mégis hajthatatlan vágyat érzünk arra, hogy az ételek nevét rövidítve használjuk, akkor a rövidítendő szó első szótagjához a második szótag első betűjét is írjuk ki, pl.:
  • burg., káp., 
  • pir.burg. stb.

Itallapok

A külföldi márkaneveket eredeti helyesírással és nem fonetikusan írjuk, pl.
  • Cointreau.
A magyar borok írásánál az első szót a sor elején mindig nagybetűvel írjuk, a második szót, (szövegben az első szót is) mindig kis betűvel írjuk.



                                           ***                                                


Az e-nyelv.hu szakértője által javasolt cikk rövidített internetes változatának kivonatát is hasznosnak tartom, mivel több ételnév helyesírását tekintve iránymutatást találhatunk benne.

(A teljes cikk az alábbi címre kattintva olvasható.)


Az ételnevek nem szerepelnek külön kategóriaként sem a helyesírási szabályzatban, sem pedig régebbi vagy újabb leíró nyelvtanainkban, holott – mint az alább látni fogjuk – igen érdekes szókészleti területet alkotnak. Jelen vizsgálatomat az ételnevek egy speciális csoportjára, nevezetesen a személyneveket vagy gyaníthatóan személyneveket tartalmazókra korlátoztam.
Az ételnevek között gyakran találkozhatunk olyanokkal, melyeknek elő- vagy (ritkábban) utótagja személynév – vagy annak látszik. Nem egy olyan ételnév is akad azonban, melyekben a személynév megindultak a köznevesedés útján, s melyekről ma már nem is tudjuk, hogy valaha személynév volt bennük. A cím szándékosan nem személynévi eredetű ételnevekről szól, hiszen – mint látni fogjuk – nem egy olyan ételnév van, melyet könnyen mondanánk személynévi eredetűnek, holott valójában intézmény-, foglalkozás- vagy esetleg földrajzi név rejtőzik bennük; másrészt pedig egyes neveknél nehéz eldönteni, hogy személy- vagy egyéb nevet tartalmaznak-e.

Összesen kb. 220 személynevet tartalmazó ételnevet néztem át különböző szakácskönyvek és étlapok alapján, közülük néhányban nem egyértelmű, hogy valóban személynevet tartalmaz-e, vagy inkább foglalkozásnévre kell gyanakodnunk. Ilyenek pl. a deák kenyér ~ Deáktorta ~ Deákkifli: az adott szakácskönyv más receptjeiben egyértelműen a diák szó szerepel, így tehát erős a gyanú, hogy ezen süteményféleségek nevében Deák Ferenc – vagy esetleg más Deák nevű személy – nevét sejthetjük; nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy csupán a diák régies formája van benne. Pusztán a nevek alapján nem lehet eldönteni – s úgy tűnik, a szakácskönyvszerzők sem biztosak benne –, hogy a molnárné módra, pékné módra, kertészné módra stb. típusú nevekben tulajdon- vagy köznév lapul-e. A különböző források ugyanis nem egységesek az írásmódban: hol kis, hol nagy kezdőbetűt használnak. Mivel azonban ezek jelentős része nemzetközileg alkalmazott elkészítési eljárásmódot jelöl, valószínűbbnek látszik, hogy inkább foglalkozásnevekről van szó. Ezt támasztják alá azok a párhuzamos ételnevek is, melyekben nem a -né nőnévképzőt találjuk, hanem pl.
  • erdész, 
  • erdőmester, 
  • hentes, 
  • jóasszony, 
  • udvarmester, 
  • vadász módra kifejezéseket. 
Ezekben soha nem találunk nagy kezdőbetűt.

Kérdéses ételnév volt még pl. a Rózsa-mignon, melyet a kötőjeles írásmód miatt vettem fel a korpuszba, valamint még néhány olyan elnevezés, melyeknél nem tudtam eldönteni, hogy a benne lévő név valóban személynév-e. Ezek a
  • Santa-Lucia-leves, 
  • borjútekercs Aumale módra,
  • Cumberland mártás, 
  • ravigot mártás,
  • Bébé teasütemény, 
  • Hevesi torta, 
  • St. Honoré habtorta, 
  • Székely-szelet, 
  • Szilveszter-sütemény.

A különböző írásmódokat nem tekintettem külön címszavaknak, így pl.
  • a charlotte ~ sarlott, 
  • Crêpes Suzette ~ crépe Suzette vagy 
  • az Eszterházy ~ Eszterházi ~ Esterházy-rostélyos egy-egy szócikket alkot. 

Az ilyen típusú ételnevek írásmódjára vonatkozóan egyébként sincs egységes szabályozás, a helyesírási szabályzat általános elveit kell(ene) alkalmazni pl. a kötőjel használatának tekintetében is. Maguknak a személyneveknek az írásmódja is gyakran eltérő a forrásokban, ennek oka lehet egyrészt az, hogy ma már kevesen tudják, kiről is lett elnevezve az adott étel, és a névadó maga hogyan is írta a nevét; másrészt pedig az, hogy a köznevesülő vagy már köznevesült idegen eredetű vagy hagyományos írásmódú magyar neveket gyakran már a fonetikus elv szerint és kisbetűvel írják, pl.
  • dobostorta, 
  • zserbó.

Feltűnő, hogy a legtöbb személynevet tartalmazó ételnév valamilyen édesség, tészta, sütemény neve. Az ételtípusok szerinti csoportosítás az alábbi eredményeket hozta:

– levesek: 8 (ebből egy bizonytalan)
– hal- és húsételek: 56 (ebből 2 bizonytalan)
– saláták, előételek és zöldségételek: 27
– egytálételek, tészták: 11
– mártások: 3 (ebből 2 bizonytalan)
– édességek, sütemények: 113 (ebből 12 bizonytalan)
– egyéb ételféleségek: 3 (ebből egy bizonytalan)

Minden nevet felsorolni terjedelmi okokból nem lenne lehetséges, de a fenti típusok tüzetes vizsgálata azt mutatja, hogy az édességek neveiben sokkal gyakoribb a csak keresztnevet tartalmazó elnevezés, mint pl.
  • Ági fánk, 
  • Attila tortája, 
  • Gabicsemege, 
  • túrós lepény Éva módra stb., 

míg pl. a húsételek vagy levesek között több a konkrét személyre utaló, családnevet (is) tartalmazó név, pl.
  • pisztráng Choron módra, 
  • Metternich-pecsenye, 
  • borjúhasé à la Mazarin stb.

Ami az ételnevekben előforduló SZEMÉLYNÉVTÍPUSOKAT illeti, a következőkkel találkozhatunk:

Teljes név (családi és keresztnév): 8, ebből azonban csupán három, amely konkrét személy teljes, nem becézett neve:
  • Török Bálint-torta, 
  • fogas Jean Bart módra, 
  • töltött káposzta Horváth Bálint módra; 
  • az omlett à la Johann Strauss névből azonban már nem tudjuk, melyik Johann Straussról kapta nevét. 

A szarvasbélszín Szép Ilonka módján irodalmi eredetű, a Rigó Jancsi (~ rigójancsi) pedig becézett nevet tartalmaz – igaz, a híres cigányprímás így használta a nevét.
Különleges a rizseshús alla Zsupán Kálmán, mivel a recept "tulajdonosának", Gregor Józsefnek egyik kedvenc szerepéről nyerte nevét. Még érdekesebb a Borzas Kata, mely ugyan teljes névnek látszik, ám valójában a sütemény formája ihlette a kvázi-családnevet. Ebben a kategóriában 3 édesség, 2 hús-, 2 egytálétel és 1 előétel nevét találjuk.

Családnév: 114, közülük 13-ban nem egyértelmű, hogy valóban személynevet találunk-e vagy foglalkozás-, ill. földrajzi vagy földrajzi névből alakult melléknevet, esetleg népnevet.
Ezek:
  • Molnárné tortája, 
  • fogasszeletek Molnárné módra, 
  • őzcomb Kertészné módra, 
  • Ponty Molnárné módra (de lepényhal molnárné módra), 
  • burgonya Pékné módra (de: csülök pékné módra), 
  • borjútekercs Aumale módra, 
  • Hevesi torta, 
  • Fogas Chamord módra, 
  • Cumberland mártás, 
  • deákkifli, 
  • deáktorta (de: diákkenyér), 
  • Székely-szelet – az utóbbi írásmódja alapján személynévi elemet sugall, de mivel a szakácskönyv helyesírása nem mindig következetes, és nincs is utalás a névadóra, így csak bizonytalanként vettem fel.

A csak családnevet tartalmazó ételnevek közül 58 konkrét személyre utal, pl.
  • Jókai-szelet, 
  • Mozart-szelet, 
  • Nelson-szelet, 
  • makaróni Rossini módra, 
  • pisztráng Choron módra, 
  • Wellington bélszín, 
  • Diós Pompadour stb.
Nagy számban fordulnak elő olyan családnevek is, melyek valószínűleg konkrét személyre utalnak, de nincs meggyőző forrás, mely ezt a gyanút alátámasztaná. Ilyenek pl.
  • Pálffy-metélt, 
  • Sévigné-torta, 
  • Teleki káposzta, 
  • Eszterházy rostélyos ~ Eszterházi rostélyos ~ Esterházy-rostélyos – ez utóbbiban az eltérő írásmódok is nehezítik annak megállapítását, vajon a dinasztia mely ágának mely tagjáról van szó, bár a legesélyesebb erre a híres pompakedvelő Miklós herceg.

A családnevek között vannak dinasztianevek is, pl. Bourbon-torta, Rotschild-felfújt, paradicsom Medici módra.

Egyes családnevek szerepek, szereplők neveiből váltak ételnevek elemeivé, ezt a módszert szinte csak Gregor József alkalmazta:
  • csülök Gara módra, 
  • Falstaff kedvence, 
  • krumplihús alla Sparafucile, 
  • máj alla Dulcamara, 
  • marhapörkölt alla Don Pasquale.

Vannak olyan családnevek is, melyek nem egyenesen egy-egy személy vagy család nevéből váltak ételnévvé, hanem valójában a családról elnevezett cég (étterem, cukrászda, szálloda stb.) nevét hordozzák, ezek:
  • Gerbeaud-szelet (zserbó szelet, zserbó), 
  • Gundel palacsinta (Gundel-palacsinta, gundelpalacsinta), 
  • Pischinger torta, 
  • Rákóczi túrós lepény, 
  • Sacher torta, 
  • balatoni fogas Gundel módra, 
  • Ferenczy-féle bárányflekken, 
  • karaj Gundel módra, 
  • Waldorf-saláta.

Különleges névadási forma, amikor a személynevet valamilyen titulussal együtt használják, ilyen a lecsó alla Dr. Takács, mely szintén Gregor József receptje, a szerző pedig azonnal hozzá is teszi: „Dr. Takács nem egy szerep, hanem a feleségem”.

Egy ételnévben két családnevet is találtam – legalábbis a nagykötőjeles írásmód erre utal, nem pedig összetett családnévre, melyet kiskötőjellel kellene írni. Mivel azonban a könyv háború előtti, nem lehet azt sem kizárni, hogy mégis egyetlen névről van szó:
  • uborkasaláta Bircher–Brenner módra.

Keresztnév: 85, ebből kettőnek az idetartozása kétséges:
  • Rodney-puding, 
  • Rózsa-mignon.
A Mátyás ponty talán, a Stefánia nevet tartalmazó különböző ételek (Stefánia-torta, -omlett, vagdalt, szelet) biztosan konkrét személyre utaló nevek, akárcsak az alábbiak: Imola húsa – ezt az étel kitalálója keresztlányáról nevezte el; marhahús Mária módra – Mátyás Mária opera-énekesnő saját találmánya; Robi krumpli – Rátonyi Róbert receptje; hétköznapi körözött à la Károly – Hemző Károly nevéből; a Napoleon-szeletek és a Napóleon-torta.
A „Szép Melusine” mitológiai névből származik, a francia legenda hősnője felvirágoztatta a mezőgazdasági termelést, innen kaphatta nevét a karfiolból készült egytálétel.

A családnévi jellegű elemet tartalmazó ételnevek között viszonylag gyakori, cégnévből alakult ételnevek egyetlen reprezentánsa ebben a csoportban az Orsi virslisaláta (szórólapon talált recept neve), melyben az orosházi baromfifeldolgozó nevéből alakult márkanév található.

Különleges névtípus a keresztnevet tartalmazó ételnevek között a Jancsi Juliska csemegéje, amelyben két keresztnév található – a kettő közti viszonyt az eredeti receptben semmi nem jelzi, talán jobb lenne Jancsi és Juliska csemegéjének hívni (így leírva a szószerkezet tévesen akár alany–állítmányinak is értelmezhető). Szintén különleges a Mónika vegyes salátája, ahol a „hétköznapi” keresztnév a valóságban kitalálójának az interneten használt belépési azonosítóját rejti.
Az ebbe a csoportba tartozó nevek jórészt édességek, sütemények nevei, előfordul köztük néhány köznevesült alak is, pl.
  • harlekin, 
  • paulette, 
  • pierette.

A keresztnév mellett valamilyen titulust is tartalmazó nevek száma nem nagy, összesen 8 akadt, ezek közül is van olyan, amelyben még az sem biztos, hogy valóban személynév van-e az étel nevében.

Biztosan személynévi elemet és titulust tartalmaznak az alábbiak:
  • bélszínlángos/szarvascímer Mátyás király módra, 
  • mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint, 
  • Santa-Lucia-leves, 
  • tormás birka Don Alfonso módra, 
  • spagetti Donna Anna módra, 

kétséges az idetartozása a következőknek:
St. Honoré habtorta – ebben lehet földrajzi név is, szentjánoskenyér-torta – itt valójában az alapanyag tartalmazza a személynevet, nem pedig az étel neve.
Egyelemű nevek: 7, ezek közül 4 valamilyen szerep vagy irodalmi alak neve:
  • Oberon-krém, 
  • Rigoletto, 
  • krumplikása alla Tiborc, 
  • paprikás krumpli Osmin módra. 
Két mitológiai nevet találunk a csoportban:
  • nimródtáska, 
  • Ariadne saláta; 
valamint egy történelmi alak nevét: Hippokrátész-leves.

A cikk részletesebb változata nyomtatásban is megjelent. A teljes írás a következő helyen található: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „…még onnét is eljutni túlra…”. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004. 194–201.
2281

Végül, ha esetleg a kérdésben kissé magabiztosabbá válva, kezdenénk már bizonyos analógiákat alkotni magunkban a szabályokat illetően, egy kis összezavarásra ajánlom a korrektorblogon olvasható alábbi bejegyzést: Csezáre salátája