Hasonló alakúság (paronímia) szólista a Wikipédiából

A hasonló alakú szavakat a mindennapi nyelvhasználat során könnyen összekeverhetjük, ezért tudatosan kell figyelnünk rájuk. Egy korábbi bejegyzésben (Hasonló alak - eltérő jelentés címmel) már olvasható néhány ilyen szópár, de mivel a Wikipédiában hosszú és sokkal teljesebb listát találtam a paronimákról, hasznosnak tartottam a témát egy bővebb posztban közzé tenni.

A paronímia, más néven hasonló alakúság az a jelenség, amikor egy nyelvben több hasonló alak létezik egymás mellett. Azokat a szavakat, amelyekre a jelenség fennáll, hasonló alakú szavaknak vagy paronimáknak nevezzük, a jelzői alak pedig a paronim. (Az utóbbi kettő egyaránt rövid i-vel!)

• Amennyiben ezek a szavak ugyanabból a tőből erednek, szóhasadásról beszélünk – függetlenül attól, hogy a mai nyelvben azonos, hasonló vagy teljesen eltérő-e a jelentésük.
• Máskor pusztán véletlen alaki hasonlóságról van szó vagy a rokonság esetleg csak valamelyik átadó nyelvben állt fenn. Elsősorban ezeket nevezzük paronimáknak.

Az ilyen szavak sokszor okoznak félreértést, úgyhogy megkülönböztetésükre érdemes odafigyelni. Ezek összetéveszthetőségére, problematikus voltára szólások is emlékeztetnek: összekeveri a szezont a fazonnal, az allegóriát a filagóriával stb. (Az említett opciók némelyike nem jelent valós veszélyt, csupán humoros jellegű, például: [összekeveri] a filozófiát a víziló fiával, Kossuthot a vasúttal, Gizikét a gőzekével, őzikét a Győzikével.)

Magyar szavak

• bizonyság (bizonyíték) ↔ bizonyosság (meggyőződés)
• Domokos ↔ Domonkos (két különböző keresztnév)
• egyelőre (jelenleg) ↔ egyenlőre (egyenlő méretűre)
• egyesség (egyetértés, összhang) ↔ egyezség (megállapodás)
• egyhangúan (unalmasan) ↔ egyhangúlag (ellenvetés nélkül)
• emberiség (a világon élő minden ember) ↔ emberiesség (emberhez méltó, tisztességes magatartás)
• fáradság (fáradozás) ↔ fáradtság (fáradt állapot)
• gondtalan (felhőtlen) ↔ gondatlan (hanyag)
• helység (település) ↔ helyiség (épület vagy lakás elkülönített része, vö. szoba)
• izzadság (verejték) ↔ izzadtság (izzadt állapot)
• lévén (azáltal, hogy ő vki/vmi/vmilyen) ↔ révén (segítségével, által)
• Loránd ↔ Lóránt (két különböző keresztnév)
• szível (szeret, kedvel) ↔ (meg)szívlel (fontolóra vesz)
• tanúság (bizonyság, tanúskodás) ↔ tanulság (okulás)
• törvénykezés (bíráskodás, ítélkezés, igazságszolgáltatás) ↔ törvényhozás (új törvények megalkotása)
• új (nemrégi) ↔ ujj (testrész)
• védelem (valami megvédése) ↔ vélelem (valami feltételezése), például az ártatlanság vélelme [feltételezése] szókapcsolatban

Idegen szavak

• adaptál (átdolgoz; alkalmaz például eljárást) ↔ adoptál (örökbe fogad gyereket)
• aktor (színész) ↔ auktor (író, szerző)
• allegória (elvont fogalom képes ábrázolása) ↔ filagória (faházikó, lugas)
• analógia (hasonlóságon alapuló megegyezés) ↔ anagógia (a helyettesítésen alapuló egyfajta gondolati alakzat)
• ateista (istentagadó) ↔ autista (egyfajta fejlődési rendellenességgel élő)
• akció (cselekvés, megmozdulás, kedvezmény) ↔ aukció (árverés)
• bariton (a tenor és a basszus közötti férfihang) ↔ baryton (tenor hangolású kürt, ill. régi vonós hangszer)
• Cerberus (szigorú kapuőr görög eredetű neve) ↔ szkarabeusz (galacsinhajtó bogár)
• datál (dátumoz, keltez) ↔ dotál (anyagilag támogat )
• donor (véradó, szervadományozó) ↔ donátor (alapítványt létrehozó személy)
• eszencia (kivonat, ízesítő oldat) ↔ esszencia (lényeg)
• exkuzál (kiment, menteget) ↔ exhumál (kihantol)
• imitál (utánoz) ↔ invitál (meghív)
• klauzúra (zárt terület például kolostorban) ↔ klauzula (záradék például szerződés végén)
• korál (egyházi ének, ill. ezen alapuló kórusmű) ↔ korall (rendszerint piros színű virágállat, ill. ékkő) ↔ koráll (régi magyar ige: korainak tart)
• komplexum (épülettömb) ↔ komplexus (az énkép egyfajta csorbulása)
• koncesszió (haszonbérlet) ↔ koncepció (terv, elképzelés)
• konferansz (bevezető, összekötő szöveg a műsorszámok között) ↔ konferanszié (maga az előadó)
• kontaktus (kapcsolat) ↔ kontraktus (szerződés)
• nótárius (jegyző) ↔ notórius (megrögzött)
• Obelix (képregényfigura) ↔ obeliszk (emlékoszlop)
• ováció (üdvrivalgás) ↔ ovuláció (peteérés)
• ökológia (környezettan) ↔ ökonómia (közgazdaságtan)
• ökonomikus (gazdaságos, takarékos) ↔ ökumenikus (összegyházi [különösen a keresztény vallások között])
• plántál (ültet) ↔ parentál (elsirat, elbúcsúztat valakit)
• prepozíció (elöljárószó) ↔ propozíció (indítvány, javaslat)
• preskripció (előírás, rendelet) ↔ proskripció (politikai száműzetés)
• profil (arculat, feladatkör) ↔ profit (értéktöbblet)
• program (terv, menetrend, műsor, adás) ↔ pogrom (kisebbség elleni tömeges támadás, terror)
• reluxa (redőnyféleség) ↔ Relaxa (egyfajta nyelvtanulási módszer neve)
• reveláció (megvilágosodás, felismerés) ↔ relevancia (fontosság, jelentőség)
• rezsi (fenntartási költség) ↔ rezsim (uralmi rendszer)
• szlogen (jelmondat) ↔ szleng (egy társadalmi csoport sajátos szóhasználata)
• szuverén (önálló) ↔ szuterén (alagsor)

Egy ötszörös paronímia:

• etológia (viselkedéstudomány) ↔ etnológia (egyetemes néprajz) ↔ etiológia kóroktan) ↔ etimológia (szófejtés) ↔ entomológia (rovartan) (eredet[tan];

Az azonos előtagú, de eltérő utótagú idegen szavak is paronímia okozói lehetnek, például asztrológia és asztronómia, kozmológia és kozmogónia, etnográfia és etnológia.

Csak a magánhangzó hosszának eltérésével

• áru (termék) ↔ árú (ellenértékű, például magas árú)
• bujt (növényt szaporít) ↔ bújt (rejtőzött)
• falu (kistelepülés) ↔ falú (fallal rendelkező)
• csip (áramköri elem) ↔ csíp (belecsíp)
  • csipet (kevéske darab, ill. áramköri elemet) és csípet (megcsípet vkivel)
• csira (meddő tehén) ↔ csíra (sarj)
• elöl (az elején) ↔ elől (menekülve)
• fiuk (fiúgyermekük) ↔ fiúk (srácok)
• irat (dokumentum) ↔ írat (írást készíttet)
• irt (pusztít) ↔ írt (alkotott)
• kor (idő- vagy élettartam) ↔ kór (betegség)
• Örs (személynév) ↔ őrs (szervezeti egység)
• pöre (peres ügye) ↔ pőre (csupasz)
• sujtás (díszes hímzés) ↔ sújtás (ütés, csapás)

Csak a mássalhangzó hosszának eltérésével

Magyar szavak

• ál- (nem igazi) ↔ áll (testrész, ill. ’nem ül’)
• ara (menyasszony) ↔ arra (abba az irányba)
• csat (hajba) ↔ csatt (hangutánzó)
• egyel (egyenletessé tesz) ↔ eggyel (egy darabbal)
• ép (sértetlen) ↔ épp (éppen)
• fed (takar) ↔ fedd (szid, korhol)
• fen (élesít) ↔ fenn (fönt)
• had (hadsereg) ↔ hadd (engedélykérés)
• hal (vízi állat) ↔ hall (hangot érzékel; előszoba)
• (kakas)ülő (egyfajta páholy) ↔ üllő (kovácsszerszám)
• kasza (szerszám) ↔ kassza (pénztár)
• kel (növény; ébred) ↔ kell (szükséges)
• keleti (napkelet felőli) ↔ kelleti (például magát: felajz)
• kicsinyel (lebecsül) ↔ kicsinyell (kicsinek tart)
• közé (közéjük) ↔ közzé (a köz számára)
• len (növény) ↔ lenn (odalenn)
• megy (jár, halad) ↔ meggy (gyümölcsfajta)
• meny (gyermek felesége) ↔ menny (túlvilág)
• (el)nagyol (felületesen végez valamit) ↔ nagyoll (nagynak talál)
• or (rabló; csak előtagként) ↔ orr (szaglószerv)
• sarkal (cipőt javít) ↔ sarkall (ösztönöz)
• szál (például cérnaszál) ↔ száll (repül)
• szögel (szegez) ↔ szögellik (csúcsban végződik)
• tetet (helyeztet) ↔ tettet (mímel)
• tol (maga előtt mozgat) ↔ toll (íróeszköz; madár része)
• (le)torkol (belefojtja a szót) ↔ torkollik (beleömlik)
• vál(ik) (változik) ↔ váll (testrész)
• var (seb bevonata) ↔ varr (öltöget)

Idegen szavak

• alpaka (dél-amerikai teveféle) ↔ alpakka (kopásálló réz-cink-nikkel ötvözet)
• biliárd (dákóval és golyókkal játszott játék) ↔ billiárd (10¹⁵, ezerbillió, vö. tíz hatványai)
• eszencia (kivonat, ízesítő) ↔ esszencia (lényeg)